Anne naplója part 1.

Vajon mit rejthet Anne naplója?

Derítsük ki együtt!

Anne már egész kicsi kora óta naplót vezetett, és már több könyvet is teleírt, amit szülei jól elraktak, hogy majd később elővehessék. "Tegnap" volt Anne 13. születésnapja, és ajándékba egy új naplót kapott, de most egy különleges és tartós borítóból és papírból készültet.

 Kedves naplóm!

  Üdvözöllek, én Anne vagyok, 13 éves és a levegő népének egyik nem levegőidomár tagja, mivel sem anya, sem apa nem idomár, sőt, nagyi vagy nagypapa sem. Mostantól neked fogom elmesélni, hogy mi történik velem, és hogy mi a véleményem pár dologról, például, van egy ismerősöm, aki mindig felvág azzal, hogy ő már 3 évesen tudott 100-ig számolni, persze, ez senkit sem érdekel, de azért csak mondja. (Hoppá, kicsit elkentem a tintát... dehát végül is mit tehetek az ellen, hogy bal kezes vagyok? Hehe...azaz, igazából kétkezes...de nem kétbalkezes! Ö... úgy értem, hogy írni például bal kézzel írok, de ha mondjuk papírost vágok méretre, akkor csak a jobb kezemmel tudok...igen,elég fura, de ez ellen nem lehet mit tenni... na jó, majd figyelek a tintára...)
  Szóval képzeld, a szomszédba költözött egy Mart nevű fiú, de nem a szüleivel, csak a bátyjával. Beszélgettem vele, és sütöttem neki egy "Üdv a szomszédságban!" feliratú süteményt is. Igazából...hogy is mondjam...tök jó fej srác, meg vicces is... bár nem mondhatnám, hogy egy "géniusz", mert nem nagyon keltették fel a figyelmét a "Tudtad,hogy..." mondataim. Hú, lehet, hogy aludnom kéne mennem? Csak mert az éjszaka kellős közepén írom ezt most, a telihold fényénél, mert annyira fényes, hogy nem is kell gyertya! És, csak azért írok most, mert a melegtől nem bírok aludni (mért nincs már vége a nyárnak?! Bár szeretem a nyarat, és bár most még csak nyár eleje van, de kezd egy kicsit elegem lenni abból, hogy még éjszaka is meleg van.)
  Hm...az is fura, hogy nehezen alszok el teliholdkor...á, biztos csak azért, mert erősen süt be a szobámba.

  Egyébként régen untam, hogy mindig levegőidomárok vesznek körül, de mostanra rájöttem: Ha én is az lettem volna, akkor még csecsemőként elválasztottak volna a szüleimtől, és mások neveltek volna fel, meg egész gyerekkoromat tanulással töltöttem volna, aztán le kellett volna vágatni a hajamat, hogy látsszon a tetoválás, ami persze tök jól néz ki, de akkor is, a hajamat jobban szeretem.

...

  *Ásitok* Szerintem megyek,  és lefekszek aludni.

...

Vagy előbb lemosom a kezemről a tintát. o_O